FEDEZZÜK fel együtt a Pannonhát Tájparkot!
Pannonhát tájkép
Felsőrajk
Címer PDF Nyomtatás

 

Felsőrajk Község Önkormányzata
Felsőrajk, Kossuth L. u. 8.
Telefon: (93) 554-019
Fax: (93) 554-019
Internet: http://www.felsorajk.hu
Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Felsőrajk története PDF Nyomtatás
A település Nagykanizsától 27 km távolságra északra fekszik. A terület a Principáliscsatorna völgye, a pacsa-nagykanizsai út szeli ketté a gondozott, szép falut. Határa keleti része dombos, a nyugati sík, a csatornához kapcsolódik. Jól beleilleszkedik a zalai tájba, a rendet, lakosainak szeretetét és törődését mutatja. A Principális és a Sárvíz Felsőrajktól délre szigeteket hozott létre.

Történelem

Kedvező földrajzi helyzete miatt régóta lakott hely, a késő vaskor kelta emlékei bizonyító erejűek. A régészek római kori település maradványait is feltárták itt.
A település neve a Zalavári Apátság alapító okiratában található először 1019-ben, de a hely bizonyosan folyamatosan lakott volt a honfoglalás előtt is. A források különböző írású neveken említik /1273: Royk; 1019/1370: Rayk; 1413: mediocri Rayk; 1473: Felsew Rayk/. Itt építették az ország első Szent Erzsébet templomát 1247-ben. Az épület azonban rövid idő alatt elpusztult, ám 1367-ben Szent Márton tiszteletére új templom állt.
A tulajdonlást illetően azt tudjuk, hogy 1239-ben a premontreiek kapták birtokul, 1374-ben Rajki Tamás egy területet kért a királytól, amelyről azt állította, hogy várföld volt, így a királyt illeti, csak mások birtokolják.
1486-ban külön egyháza volt külön plébánossal. A település a mai falutól távolabb volt. Ezt bizonyítja a "házak hele" földrajzi név. Szántáskor házak maradványai kerültek elő.
1513-ban a szentandrási Dezső Mártonnak egy adózó jobbágy portája volt.
A XVI. században Felsőrajknak volt palánk vára is, a "Várhel" földrajzi név erről tanúskodik. A században épült a Szent Anna templom, amely menedékül is szolgált a polgároknak a hódoltság korában. A török közben felégette, falai sokáig üszkösen álltak, míg a XVIII. században helyreállították, ablakokat vágtak az épületre, mellé sekrestyét építettek.
 1525-ben Felsewrayk néven említik a települést, 1570-ben Rajky Gábor tulajdona. A török időszakot megszenvedte a portyázások miatt. 1653-ban „Raigh" falu tizedjövedelme a zalavári apátságé. A következő hiteles adatunk 1697-ből való amikor „Raick" területe 150 hold szántó, amelyből 11 hold van csak jó állapotban, a többi bozóttal benőtt. Van fél mérföld széles tűzifát adó erdője is.
A Rajky örökösökkel tovább is találkoztunk 1700-ban, 1741-ben. Ez utóbbi évben hegytörvényt bocsátanak ki a "Raiki Uy Szőlő" területére.
1750-ben 15 gazda van a "Felső Raikon", 1772-ben 51 jobbágyot írtak össze, 1777-ben a templom tornya és szentélye romos volt, istentiszteletet sem lehetett benne tartani.
A lakosság száma fokozatosan nőtt (1782: 326; 1802: 428; 1832: 539), A reformkor közepe táján a lakosok magyarok és katolikusok. A megélhetést a szőlőhegy, a tölgyes bükkerdők és a juhtenyésztés jelentette elsősorban.
1828-ban I. osztályú urbariális falunak tartották, közforgalmi úton fekszik, a talaj agyagos, részben homokos.
Az 1848-49-es szabadságharcban 16 felsőrajki vett részt A jobbágyfelszabadítás után a jobbágytelkek megillették a parasztot. A közös erdőből is akartak kihasítani
maguknak tekintélyes részt. A tettet fejszékkel és puskákkal felszerelve hajtották végre, A márciusi forradalom idején 620 lakosa van a községnek.
A dualizmus kora nem hozott lényeges változást Felsőrajk életében. A nagybirtokok szorítása érződött. Szegénység miatt tavasztól őszig az emberek öt hónapos munkára szegődtek vagy uradalmakban vállaltak munkát, biztosították valamilyen szinten a megélhetést. 1925-ben római katolikus népiskolája volt Felsőrajknak, három tanító oktatta a tanköteleseket.
A lakosság száma emelkedő tendenciát mutatott (1910: 1187; 1920: 1343; 1934: 1344). A fejlődést szolgálta az is, hogy 1921-től kövezett útja van a községnek.
A két világháború között működött Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet a községben. Feltétlen ki kell emelni a Felsőrajki Hitelszövetkezetet, amely 1929. január 1-jén alakult. A szövetkezet célja volt az is, hogy olcsó vetőmagot szerezzen, a terményeket jó áron értékesítse, árszabályozó szerepet játsszon.
A községben postamesterség működött. Volt a malma is. 14 nagybirtok kiterjedése haladta meg a 25 holdat. Valójában 1945 előtt öt nagybirtokos kezén volt a falu határának nagyobb része, a község parasztjai átlag 5 holdon gazdálkodhattak. A településnek volt olajütő malma is. Az önálló iparosok száma 20 fő, a kereskedőké 5 volt.
Mindig is jelentős volt a szarvasmarha- és sertéstartás, a gabona és burgonyatermelés. Az 1920-as évekig kendert termeltek, házilag fontak és szőttek, később már takácsokkal szövettek.
Nagy szerencséje volt annak a 20-30 személynek, aki vasúti munkásként tudott elhelyezkedni, így "nyugdíjas" állása lett.
1945 a községben is alapvető változást hozott. Meg kell említeni, hogy a hazáért a község lakosai nagy áldozatokat hoztak. Az I. világháborúban 42, a ll.-ban 48 polgár lelte halálát. A település méltóan emlékezik meg róluk.

Szociológiai jellemzők

A lakosság száma Felsőrajkon fokozatosan csökken. 1949-ben 232 lakóházban még 1380-an éltek, ezt a számot növelte meg több, mint 300 külterületi lakos. 1560-ban az összlakosság száma 1400 fő volt, jelenleg 874-en élnek itt. A lakások száma 319, ebből 7 önkormányzati. A munkanélküliség nem jellemző a községre. 4%, összesen 20 fős, a többség szakképzetlen (14).
1960-ban 300-an jártak iskolájában, jelenleg 155 tanulójuk van. Az új iskola 1962-ben épült, 1990-ben új épületrésszel bővült. Tornaszobával 1981-ben gyarapodott. Gondot fordítanak az óvodai nevelésre is, a kicsiknek 1976-ban épült létesítmény.
A kulturális élet feltételeit az 1956-ban épült művelődési terem (beépített színpaddal), könyvtár biztosította. Volt a településen mozi is. A kulturális élet az 1960-as években élénk volt, jelenleg a pezsgés hiányzik.
A községben rendszeresek az istentiszteletek. Az iskolában folyik a hitoktatás. A lakosság döntő többsége római katolikus.
Négy község háziorvosi szolgálata van Felsőrajkon abban az épületben, amely 1966-ban épült. Mellette van a védőnői szolgálat háza, amely 1970-től működik.
A sportnak hagyományai vannak a településen. Az 1960-as években sakk és lövész szakosztály működött. Jelenleg a sportegyesület egy sportteleppel rendelkezik, amelyen áll egy ifjúsági ház, ez 1974-ben épült. Itt találhatók a szociális létesítményeken kívül nagy öltöző, egy kondicionáló terem. A sporttelepen két füves labdarúgópálya van. A csapat a megyei I. osztályban szerepel.
A település úthálózata jó, 90%-ban portalanítottak. Közepes minőség jellemzi ezeket. Van vasútállomása, Pötréte és Felsőrajk között 1,5 km keskeny nyomközű vasútvonala is. 1956-tól rendszeres az autóbuszjárat is. A közlekedési lehetőség biztosított a község lakóinak.
A villanyt a nagy villamosítási akció során az elsők között vezették be. A vezetékes vízzel ellátott lakaink aránya eléri a 95%-ot. A lakások 30%-ában telefon is van. Kábel-tv is működik Felsőrajkon. Jól megoldott a településen a szilárd és folyékony hulladék elszállítása és szakszerű elhelyezése. A lakosság hagyományosan földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott.
Az 1960-as évek közepén 40% az iparban, 20 a vasúton és az állami gazdaságban, a többi a téeszben dolgozott. 1951-ben az állami gazdaság Felsőrajkon szarvasmarhatelepet létesített. A falu több lakosának a gazdaság biztos megélhetési lehetőséget nyújtott. Meg kell említenünk az 1958-ban
alakult Méhész Szövetkezeti Csoportot is. Tanácsköztársaság néven mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult.
Az egyesítések során Pötrétével alkottak egy nagy közös gazdaságot. A termelőszövetkezet jelenleg is működik, a rendszerváltás nem érintette működésüket. 1960-ban férfiszabóműhely is volt a településen. Az ipari, kereskedelmi és bolthálózatot egy ÁFÉSZ, öt vegyes bolt, egy-egy táp-, hús-, virág-, ruhásbolt biztosítja. Jelenleg 3 kft., 27 egyéni, 2 ipari termelést folytató, 6 mezőgazdasági, 9 kereskedelmi vállalkozó van. Szolgáltatást 13-an nyújtanak.
A falu művészeti értékeit a Szent Anna templom jelenti, amelyet 1989-ben nyilvánítottak műemlék jellegűnek. Dicséretesen szép a két világháborús emlékművük. A község nevezetes szülöttei: Rajki Zsigmond és Mihály, valamint Rassy Tibor.
Felsőrajk önkormányzata a településfejlesztési tervben az úthálózat javítását, tornaterem építését, a gázhálózat és szennyvízrendszer kiépítését jelölte meg.
Aki ma végigmegy Felsőrajk utcáin, a szép település mellett azt is érzi, hogy van gazdája a falunak, községüket szerető emberek irányítják és lakják.
Római katolikus templom
Műemlék jellegű Petőfi Sándor u. 14. Titulus: Szent Anna
A falunak 1740 körül romos temploma volt, ezt többször javították. 1878–80-ban a régi helyén teljesen újat építettek. Homlokzat előtti tornya hegyes sisakos, hajója három lapos kupolával fedett. A falu közepén levő templom körül ma is temető, néhány szép múlt századi sírkővel
 
Szálláshelyek PDF Nyomtatás
 
A képeket is tartalmazó szállásokat bemutató dokumentum  innen tölthető le. 
 
Három napraforgós, minősített falusi szálláshely:

Szállásadó neve:
GÖTTINGER ZSOLT
8767 Felsőrajk, Szabadság u 68. Tel: 06/305367931; 06/305367932
 
Zalaegerszegtől, Nagykanizsától, Keszthelytől egyaránt 25 km-re elhelyezkedő település Felsőrajk. Gyógyvizes termálfürdőkkel, horgásztavakkal, kirándulásra, sétákra invitáló gyönyörű erdőkkel körülölelt, 800 lelkes község.
Vendégeink felüdülésre, pihenésre, kikapcsolódásra találhatnak ebben a rendezett, tiszta faluban és annak 30 km-es körzetében.
Három napraforgós, minősített falusi szálláshelyet kínálunk vendégeinknek. A lakás földszinti, különálló, minden igényt kielégítő, 2 lakószoba, konyha, fürdő, étkező, nappali, tévével, hűtővel, fagyasztóval felszerelve, 5 felnőtt részére nyújt kényelmes szálláslehetőséget.

Hatalmas zöld udvar, rengeteg virág, kerti pavilon, grillezési, piknikezési lehetőség szolgálja a vendégeink kényelmét, szórakozását. Legnagyobb büszkeségünk egy szabadtéri kemence, amelyben régi idők ízeit idéző ételek készíthetők, valamint az olaszos ízeket kedvelő vendégeink pizzát is készíthetnek.
Parkolási lehetőséget biztosítunk zárt udvarunkban.
 
Programajánlatokkal segítjük önöket, néhány ízelítő a rengeteg lehetőségből, amit régiónk kínál. A szomszéd faluban, Pötrétén a horgászat szerelmesei találnak, gyönyörű környezetben, halban gazdag tavakat, valamint a Kis-Balatonon, Kányaváron (mely egy csodálatos természetvédelmi terület), a Zala folyón hódolhatnak szenvedélyüknek. Aki fürödni, napozni szeret, rengeteg remek, színvonalas hely közül választhat. Pacsán íjászpálya fogadja a látogatókat. Pötrétén vadászkastély, vadászati lehetőség áll a vendégek rendelkezésére.
Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, Zalaegerszeg, Lenti, Kistolmács, Bázakerettye gyógy-, és élményfürdőit, tavait érdemes felkeresni.
Csömödér-Kistolmács között közlekedő erdei kisvasút, felejthetetlen élmény részesévé teheti a látogatókat.
Olajipari múzeum, Erdészeti-, Balaton múzeum, Bivalyrezervátum, Arborétumok, és számos egyéb érdekesség, amiért érdemes felkeresni a Dunántúl ezen részét.

Árak: Hat éves kor alatt ingyenes
14 éves korig 50%-os kedvezmény
Felnőtt: napi 2400 Ft/fő/éjszaka
Étkezés:
Reggeli: 400 Ft
Vacsora: 800 Ft
A kedvezmények az étkezésre is vonatkoznak.

 





09.01.18. óta ennyi látogatónk volt

087677